2025 Megosztott főkönyvi megoldások az ellátási lánc nyomon követésére: Piaci dinamika, technológiai újítások és növekedési előrejelzések. Fedezze fel a kulcsfontosságú trendeket, a regionális vezetőket és a stratégiai lehetőségeket, amelyek az elkövetkező öt évet formálják.

Végrehajtói összefoglaló és piaci áttekintés
Kulcsfontosságú technológiai trendek a megosztott főkönyvben az ellátási láncok számára
Versenyképességi táj és vezető megoldás szolgáltatók
Piacméret, növekedési előrejelzések és CAGR-elemzés (2025–2030)
Regionális piaci elemzés: Észak-Amerika, Európa, APAC és azon túl
Kihívások, kockázatok és az elfogadás akadályai
Lehetőségek és stratégiai ajánlások
Jövőbeli kilátások: Feltörekvő használati esetek és hosszú távú hatások
Források és hivatkozások

Végrehajtói összefoglaló és piaci áttekintés

A megosztott főkönyvi megoldások, legfőképpen a blockchain technológia, átalakítják az ellátási láncok nyomon követését azáltal, hogy biztonságos, átlátható és megmásíthatatlan nyilvántartásokat biztosítanak a tranzakciókról és a termékek mozgásáról. 2025-re a globális piac a megosztott főkönyvi megoldások számára az ellátási lánc nyomon követésében erőteljes növekedést mutat, amelyet a növekvő szabályozási követelmények, a fogyasztói kereslet az átláthatóság iránt és a hamisítványokkal és csalásokkal szembeni kockázatok csökkentésének szükségessége hajt.

A Gartner szerint a világ szintű kiadások a blockchain megoldásokra várhatóan meghaladják a 19 milliárd dollárt 2024-re, jelentős részesedéssel az ellátási lánc alkalmazások felé. A megosztott főkönyvi technológia (DLT) elfogadása az ellátási láncokban különösen erős olyan szektorokban, mint a gyógyszeripar, élelmiszer- és italipar, valamint luxuscikkek, ahol a származás és a megfelelőség kulcsszerepet játszik.

A piaci növekedés fő mozgatórugói közé tartoznak az alábbiak:

Szabályozási megfelelőség: A kormányok és nemzetközi testületek szigorúbb nyomon követési sztenderdeket írnak elő, például az EU Digitális Termékigazolványát és az Egyesült Államok Gyógyszerellátási Lánc Biztonsági Törvényét, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fejlett nyomkövetési megoldásokat alkalmazzanak.
Fogyasztói elvárások: A végfelhasználók egyre inkább az etikus beszerzés, fenntarthatóság és eredetiség igazolását kérik, amelyet a DLT biztosíthat átlátható, manipulálhatatlan nyilvántartásokon keresztül.
Működési hatékonyság: A megosztott főkönyvek egyszerűsítik a dokumentációt, csökkentik a manuális hibákat, és lehetővé teszik a valós idejű láthatóságot a bonyolult, többrétegű ellátási láncokon keresztül.

Főbb technológiai szolgáltatók, köztük IBM, Microsoft, és Amazon Web Services, bővítik blockchain-szolgáltatási ajánlásaikat az ellátási lánc nyomon követésére. Az Everledger és a Provenance nevű startupok is népszerűsödnek, mivel niche piacokra és speciális használati esetekre összpontosítanak.

A pozitív kilátások ellenére számos kihívás továbbra is fennáll, például a különböző DLT platformok közötti interoperabilitás, az örökölt rendszerekkel való integráció, valamint az adatvédelmi aggályok. Azonban a GS1 és a Hyperledger Alapítvány által folytatott folyamatos szabványosítási erőfeszítések várhatóan kezelni fogják ezeket a kérdéseket, tovább gyorsítva az elfogadást.

Összefoglalva, a megosztott főkönyvi megoldások a 2025-ös évre az ellátási lánc nyomon követésének alapvető technológiájává válnak, amely figyelembe veszi a globális értékláncok átláthatóságát, megfelelőségét és hatékonyságát.

Kulcsfontosságú technológiai trendek a megosztott főkönyvben az ellátási láncok számára

A megosztott főkönyvi megoldások gyorsan átalakítják az ellátási lánc nyomon követését, megmásíthatatlan, átlátható és valós idejű nyilvántartásokat biztosítva az áruk mozgásáról a bonyolult globális hálózatokban. 2025-re több kulcsfontosságú technológiai trend formálja a megosztott főkönyvi technológia (DLT) elfogadását és fejlődését ebben a szektorban.

Interoperabilitás és szabványosítás: Az egyik legfontosabb fejlődés a különböző DLT platformok közötti interoperabilitásra irányuló ösztönzés. Az olyan kezdeményezések, mint a Hyperledger Alapítvány és a GS1 szabványok lehetővé teszik az adatcserét az ellátási lánc résztvevői között, függetlenül az alapul szolgáló blockchain protokolltól. Ez különösen fontos az élelmiszer-, gyógyszeripar és elektronikai ipar számára, ahol a többbeszállítós hálózatok gyakoriak.
Integráció az IoT-val és éltanulmányokkal: A DLT és az Internet of Things (IoT) érzékelők, valamint az éltanulmányok egyesülése fokozza a nyomon követhetőséget azáltal, hogy automatizálja az adatok rögzítését az ellátási lánc minden szakaszában. Olyan cégek, mint az IBM közvetlenül összekapcsolják az IoT eszközöket a blockchain főkönyvekkel, biztosítva, hogy a hőmérséklet, hely és kezelés adatokat valós időben rögzítik és nem lehet manipulálni.
Nullához közeli bizonyítékok és adatvédelmi fejlesztések: A szabályozási és versenyképességi nyomás fokozódásával az adatvédelmet megőrző technológiák, mint például a nullához közeli bizonyítékok egyre inkább beépülnek a DLT megoldásokba. Ez lehetővé teszi az ellátási lánc partnerei számára, hogy igazolják az áruk hitelességét és megfelelőségét anélkül, hogy érzékeny üzleti információkat hoznának nyilvánosságra, amit a ConsenSys és más vállalati blockchain szolgáltatók legutóbbi telepítései is kiemelnek.
Tokenizáció és okos szerződések: A tokenizált eszközök és a programozható okos szerződések használata automatizálja a bonyolult ellátási lánc folyamatokat, mint például a kifizetések, a vámkezelés és a minőségbiztosítás. Az Everledger platform az ezekre a funkciókra épít, hogy nyomon kövesse a származást és intézkedéseket hajtson végre előre meghatározott feltételek alapján, csökkentve a manuális beavatkozást és a csalás kockázatát.
Skálázhatóság és energiahatékonyság: Az új konszenzus mechanizmusok, mint például a stake-alapú és irányított aciklikus grafikonok (DAGs) megoldják a skálázhatóság és a fenntarthatóság kérdéseit. Ezek az újítások lehetővé teszik, hogy a DLT megoldások életképesek legyenek a nagy volumenű, globális ellátási láncok számára, ahogyan azt a VeChain és az IOTA Foundation pilot projektjei is bizonyítják.

Ezek a technológiai trendek vezetnek a megosztott főkönyvi megoldások mainstream elfogadásához az ellátási lánc nyomon követésében, lehetővé téve a nagyobb átláthatóságot, hatékonyságot és bizalmat az iparágak között 2025-ben.

Versenyképességi táj és vezető megoldás szolgáltatók

A megosztott főkönyvi megoldások versenyképességi tája az ellátási lánc nyomon követésében gyorsan fejlődik, ahol megalapozott technológiai óriások, specializált blockchain startupok és ipari konzorciumok versenyeznek a piaci részesedésért. 2025-re a szektor jellemzője a növekvő elfogadás az élelmiszer- és italipar, gyógyszeripar, autóipar és luxuscikkek területén, amelyet a szabályozási igények, a fogyasztói átláthatósági igény és a hamisítványokkal és hatékonysági problémákkal szembeni küzdelem hajt.

Vezető megoldás szolgáltatók között megtalálhatóak globális technológiai cégek és niche innovátorok. Az IBM domináló játékos marad, kihasználva az IBM Blockchain platformját (a Hyperledger Fabricra épül) az end-to-end nyomon követési megoldások kínálatán a Walmart és Maersk számára. Az Oracle is bővítette blockchain-alapú ellátási lánc ajánlásait, a meglévő vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszerekkel való integrációra összpontosítva a zökkenőmentes adatfolyam és analitika érdekében.

A specializált szolgáltatók között az Everledger kiemelkedik a gyémántok, borok és luxuscikkek származásának nyomon követésében, a megosztott főkönyvi technológia (DLT) használatával biztosítva az eredetiséget és az etikus beszerzést. A VeChain jelentős előnyhöz jutott Ázsiában és Európában, partnerségben áll az élelmiszer-, autó- és divatipar cégeivel, hogy blockchain-alapú nyomon követési és hamisítványokkal szembeni megoldásokat kínáljanak.

Ipari konzorciumok és együttműködési platformok szintén formálják a versenyképességi tájat. A TradeLens platformot az IBM és a Maersk közösen fejlesztette ki, és több mint 300 szervezetet hozott össze a globális szállítmányozási iparban, hogy egyszerűsítse a dokumentációt és javítsa az átláthatóságot. Hasonlóképpen, az IBM Food Trust hálózat összeköti a termelőket, feldolgozókat, forgalmazókat és kiskereskedőket a valós idejű élelmiszer-nyomon követés lehetővé tétele érdekében, olyan jelentős résztvevőkkel, mint a Nestlé és a Carrefour.

Olyan startupok, mint a Provenance és az Ambrosus innovatív, felhasználóbarát platformokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik a kisebb vállalkozások számára, hogy jelentős technikai befektetés nélkül férjenek hozzá a blockchain-alapú nyomon követéshez. Ezek a megoldások gyakran hangsúlyozzák az interoperabilitást, skálázhatóságot és a GS1 és ISO/TC 307 szabványoknak való megfelelést.

Összességében a 2025-ös piacot a konszolidáció, stratégiai partnerségek és az interoperabilitásra való összpontosítás jellemzi, ahogy a megoldás szolgáltatók igyekeznek kezelni a globális ellátási láncok bonyolult, több szereplős jellegét. A versenyképességi előny egyre inkább a képességen alapul, hogy skálázható, biztonságos és szabályozásnak megfelelő megoldásokat nyújtsanak, amelyek zökkenőmentesen integrálódnak a meglévő vállalati rendszerekkel és az új IoT technológiákkal.

Piacméret, növekedési előrejelzések és CAGR-elemzés (2025–2030)

A megosztott főkönyvi megoldások piaca az ellátási lánc nyomon követésére erőteljes növekedés előtt áll 2025 és 2030 között, amelyet a növekvő szabályozási követelmények, a fogyasztói átláthatósággal kapcsolatos elvárások és a működési hatékonyság iránti igény hajt. 2025-re a globális piacméret a megosztott főkönyvi technológia (DLT) az ellátási lánc nyomon követésében várhatóan körülbelül 1,8 milliárd USD-ra emelkedik, a Gartner és az IDC becslései szerint. Ez a szám jelentős növekedést tükröz az előző évekhez képest, mivel az élelmiszer- és italipar, gyógyszeripar, autóipar és elektronikai szektorok vállalatai felgyorsítják a blockchain és más DLT platformok elfogadását az end-to-end láthatóság és megfelelőség érdekében.

2025 és 2030 között a piac várhatóan 38–42% közötti éves összetett növekedési rátát (CAGR) jegyez, a becslések 9–10 milliárd USD körüli piaci érték köré összpontosulnak 2030-ra. Ez a növekedési pálya több tényezőre épül:

Szabályozási nyomás: A kormányok és nemzetközi testületek szigorúbb nyomon követési sztenderdeket írnának elő, különösen az élelmiszerbiztonság és a gyógyszeripari ellátási láncok területén, táplálva a DLT által lehetővé tett megmásíthatatlan, auditálható nyilvántartások iránti keresletet (GS1).
Fogyasztói kereslet: A végfelhasználók egyre inkább az eredet, etikus beszerzés, és eredetiség bizonyítékát keresik, ami arra ösztönzi a márkákat, hogy átlátható ellátási lánc megoldásokba fektessenek be (IBM).
Működési hatékonyság: A DLT platformok csökkentik a papírmunkát, egyszerűsítik a megbeszéléseket, és minimalizálják a csalást, ami költségmegtakarításhoz és a beszállítók közötti bizalom fokozódásához vezet (Accenture).

Regionálisan, Észak-Amerika és Európa várhatóan megőrzi a legnagyobb piaci részesedéseket 2025-ig, amelyet a korai elfogadás és a szilárd szabályozási keretek táplálnak. Azonban az ázsiai-csendes-óceáni térség (APAC) várhatóan a leggyorsabb CAGR-t mutatja, amit a digitalizáció gyors üteme és a kormányzati kezdeményezések gyorsítanak, különösen olyan országokban, mint Kína, India és Szingapúr (Deloitte).

Összességében 2025 és 2030 között a megosztott főkönyvi megoldások várhatóan mainstream részesévé válnak az ellátási lánc nyomon követésének, piaci növekedésük számos más vállalati technológiai szegmens növekedését meghaladhatja.

Regionális piaci elemzés: Észak-Amerika, Európa, APAC és azon túl

A megosztott főkönyvi megoldások elfogadása az ellátási lánc nyomon követésére világszerte felgyorsul, a regionális dinamikák pedig formálják a piaci növekedést és a végrehajtási stratégiákat. 2025-re Észak-Amerika, Európa és az ázsiai-csendes-óceáni (APAC) régió áll az élen, mindegyik egyedi mozgatórugókkal és kihívásokkal rendelkezik.

Észak-Amerika továbbra is vezető szerepet játszik a megosztott főkönyvi technológiák (DLT) az ellátási lánc nyomon követésében való alkalmazásában, ezt a magán- és állami szektorok robusztus beruházásai hajtják. Az Egyesült Államok különösen előnyös, mivel érett technológiai ökoszisztémával és a nyílt átláthatóság iránti erős szabályozási ösztönzéssel rendelkezik az élelmiszerek, gyógyszerek és elektronikai termékek ellátási láncában. Jelentős kiskereskedők és logisztikai szolgáltatók tesztelnek és skáláznak blockchain-alapú nyomon követési platformokat, összpontosítva az FDA Élelmiszerbiztonsági Modernizációs Törvényének (USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) evolúciós normáinak való megfelelésre. Kanada is előrelép, kihasználva a DLT-t a határokon átnyúló kereskedelem hatékonyságának és a mezőgazdasági termékek nyomon követésének javítása érdekében (Canadian Trade Commissioner Service).

Európa szigorú szabályozási keretekkel és a fenntarthatóságra és etikus beszerzésre helyezett hangsúlyával jellemzett. Az Európai Unió Zöld Megállapodása és Digitális Termékigazolvány kezdeményezései katalizálják a megosztott főkönyvi megoldások alkalmazását a komplex ellátási hálózatokon való end-to-end láthatóság és megfelelőség biztosítása érdekében (Európai Bizottság). Az autóipar, luxuscikkek és élelmiszertermelés szektorok különösen aktívak, mivel a vállalatok DLT-t használnak a hamisítványokkal szembeni küzdelem és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) hitelesítések bemutatásában. A régió együttműködési megközelítése, köztük konzorciumok és köz- és magánpartnerek közötti kapcsolatok révén ösztönzi az interoperabilitást és a szabványosítást.

APAC gyors növekedést mutat a gyártóhatalmak, például Kína, Japán és Dél-Korea segítségével. A kormányok beruházásokat hoznak létre blockchain infrastruktúrában, hogy fokozzák az export versenyképességét és az élelmiszerbiztonságot, míg a multinacionális vállalatok DLT-t integrálnak a kiterjedt beszállítói hálózatok kezelésére (Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma). Délkelet-Ázsiában a nyomon követő megoldások az élelmiszer- és halászati ágazatokban nyernek teret, reagálva mind a szabályozási követelményekre, mind a származásinformációk iránti fogyasztói keresletre.

Az ezen régiókon túl Latin-Amerika és Afrika a DLT-alapú nyomon követés új piacai, amelyeket gyakran nemzetközi fejlesztési ügynökségek és NGO-k támogatnak. Ezek a kezdeményezések az átláthatóság javítására összpontosítanak olyan áruk esetében, mint a kávé, kakaó és ásványi anyagok, a termelők jövedelmének növelése és a globális beszerzési normák teljesítése érdekében (Világbank).

Összességében, miközben Észak-Amerika és Európa vezet a szabályozás által vezérelt elfogadás terén, az APAC a méret és innováció terén, a globális piac a megosztott főkönyvi megoldások számára az ellátási lánc nyomon követésében 2025-re robusztus növekedés előtt áll, a regionális prioritások és a határokon átnyúló együttműködés formálásával.

Kihívások, kockázatok és az elfogadás akadályai

annak ellenére, hogy a megosztott főkönyvi megoldások (DLS) iránti növekvő érdeklődés tapasztalható az ellátási lánc nyomon követésében, számos kihívás, kockázat és akadály folytatódik, ami gátolja a széleskörű elfogadást 2025-re. Ezek az akadályok technikai, szervezeti, szabályozási és gazdasági dimenziókat ölelnek fel, amelyek mind az egyes korai adaptálókat, mind azokat érintik, akik a megvalósítást mérlegelik.

Interoperabilitás és szabványosítás: Az ellátási lánc ökoszisztéma rendkívül fragmentált, különböző szereplők különböző örökölt rendszereket használnak. A megosztott főkönyvi platformok és a meglévő vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszerek közötti zökkenőmentes interoperabilitás elérése továbbra is jelentős akadályt jelent. Az egyetemes elfogadott adatnormák hiánya bonyolítja az integrációt, amit a Gartner is hangsúlyozott.
Skálázhatóság és teljesítmény: Számos megosztott főkönyvi technológia, különösen a nyilvános blokkláncok, skálázhatósági problémákkal küzd a globális ellátási láncokhoz jellemző magas tranzakciós volumenek feldolgozásakor. A késleltetés és a throughput korlátozottsága akadályozhatja a valós idejű nyomon követést, ahogyan azt az IBM a 2024-es blockchain ellátási lánc jelentésében kiemeli.
Adatvédelmi és bizalmassági problémák: Az ellátási láncok gyakran érzékeny kereskedelmi információkat érintenek. Az adatvédelem biztosítása, miközben megőrizzük az átláthatóságot, összetett kihívások elé állít. A jogosultsági főkönyvek némely megoldást kínálnak, de folyamatosan fennállnak aggályok az illetéktelen adat-hozzáférés és a GDPR szabályozásoknak való megfelelés kapcsán, ahogyan azt a Deloitte is megvitatja.
Szabályozási bizonytalanság: A megosztott főkönyvi megoldások szabályozási tája még mindig fejlődik. Az adat-szuverenitás, határokon átnyúló adatmozgás és digitális nyilvántartások jogi elismerése körüli bizonytalanság visszatarthatja a befektetéseket és lassíthatja az elfogadást, a Világgazdasági Fórum szerint.
Költség és befektetés megtérülése (ROI): A megosztott főkönyvi megoldások megvalósítása jelentős előzetes beruházást igényel a technológiában, képzésben és folyamatátszervezésben. Számos szervezet számára, különösen a KKV-k számára, a ROI továbbra is homályos, ahogyan azt a PwC hangsúlyozza.
Változáskezelés és érdekelt felek összehangolása: A sikeres elfogadás megköveteli a különböző ellátási lánc partnerek közötti együttműködést, akik különböző digitális érettségi szintekkel és adatok megosztására való hajlandósággal rendelkeznek. Az ellenállás a változásokkal szemben és a bizalom hiánya projekt késlekedéshez vezethet, ahogyan azt Accenture hangsúlyozza.

Ezeknek a kihívásoknak a kezelése koordinált erőfeszítéseket igényel a technológiai szolgáltatók, ipari konzorciumok, szabályozók és az ellátási lánc résztvevői között az ellátási lánc nyomon követésének megosztott főkönyvi megoldásainak teljes potenciáljának kiaknázása érdekében.

Lehetőségek és stratégiai ajánlások

A megosztott főkönyvi megoldások (DLS) elfogadása, mint például a blockchain, az ellátási lánc nyomon követésében felgyorsulni készül 2025-ben, amelyet a növekvő szabályozási követelmények, a fogyasztói átláthatósági elvárások és a működési rugalmasság iránti igény hajt. Számos kulcsfontosságú lehetőség és stratégiai ajánlás merül fel a szereplők számára, akik szeretnék kihasználni ezt a fejlődő helyzetet.

Szabályozási megfelelőség és szabványosítás: A kormányok és nemzetközi testületek szigorítják a termékek származására és a hamisítványokkal szembeni szabályozásokat, a DLS megoldások megmásíthatatlan, auditálható nyilvántartásokat kínálhatnak, amelyek elősegítik a megfelelést. A vállalatoknak proaktívan kapcsolatba kell lépniük a fejlődő normákkal, például az GS1 és az Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által előírtakkal, hogy biztosítsák megoldásaik interoperabilitását és jövőbiztosságát.
Integráció az IoT-val és automatizálással: A DLS és az IoT eszközök egyesülése lehetővé teszi a valós idejű adatgyűjtést és ellenőrzést minden ellátási lánc csomópontnál. A stratégiai IoT integrációra való befektetés fokozhatja az adatok részletességét és bizalmát, ahogyan azt az IBM és az SAP élelmiszer- és gyógyszerellátási láncban végzett pilot projektjei is bemutatják.
Összehangolt ökoszisztémák: A DLS értéke a hálózati részvétellel növekszik. A vállalatoknak prioritást kell adniuk a konzorciumok létrehozásának vagy csatlakozásának, mint például a TradeLens (szállítás) és az IBM Food Trust (élelmiszer) hálózatokra, hogy maximalizálják az adatmegosztást és a hálózati hatásokat. A logisztikai szolgáltatókkal, szabályozókkal és technológiai eladókkal való stratégiai partnerségek gyorsíthatják az elfogadást és a ROI-t.
Adatvédelem és szelektív átláthatóság: Ahogy az ellátási láncok több joghatóságon átnyúlnak, az átláthatóság és az adatvédelmi egyensúly megteremtése kritikus fontosságú. Az olyan megoldások, amelyek jogosultsági blokkláncokat használnak, mint például a Hyperledger Fabric, lehetővé teszik a szelektív adatok megosztását, a versenyaggályok és a szabályozási követelmények kezelésére.
Skálázhatóság és költségoptimalizálás: A korai DLS telepítések átélték a tranzakciók átfutásával és költségeivel kapcsolatos kihívásokat. 2025-re a réteg-2 skálázás és a hibrid architektúrák fejlődése enyhíti ezeket a problémákat. A vállalatoknak olyan platformokat kell értékelniük, amelyek skálázhatóságon, teljes tulajdonlási költségen és a meglévő rendszerekkel való integrálás egyszerűségén alapulnak, ahogyan azt a Gartner és az IDC a közelmúlt elemzéseiben kiemeli.

Összefoglalva, azok a szervezetek, amelyek stratégiai befektetéseket eszközölnek interoperábilis, skálázható és adatvédelmileg tudatos megosztott főkönyvi megoldásokba — miközben ösztönzik az ökoszisztéma együttműködését — a legjobban helyezkednek el az értékek kiaknázása érdekében az ellátási lánc nyomon követésében 2025-ben és azon túl.

Jövőbeli kilátások: Feltörekvő használati esetek és hosszú távú hatások

Előretekintve 2025-re és azon túl, a megosztott főkönyvi megoldások alapvetően átalakítják az ellátási lánc nyomon követését, számos feltörekvő használati eset és hosszú távú hatás már növekvő lendületet nyert. Ahogy a szabályozási nyomás fokozódik és a fogyasztói kereslet az átláthatóság iránt nő, az iparágak felgyorsítják a blockchain és más megosztott főkönyvi technológiák (DLT) elfogadását, hogy kezeljék a származás, a megfelelés és a kockázatkezelés terén fennálló tartós kihívásokat.

Az egyik kiemelkedő feltörekvő használati eset az DLT és az IoT eszközök integrációja a valós idejű, megmásíthatatlan nyomkövetés érdekében. Ez az egyesülés lehetővé teszi az adatok automatikus rögzítését az ellátási lánc minden csomópontján, csökkentve a manuális hibákat és a csalást. Például az élelmiszer- és gyógyszeripar a blockchain-t használja az end-to-end nyomon követés biztosítására, segítve a szennyeződési források gyors elkülönítését vagy a hőérzékeny szállítmányok hitelességének ellenőrzését. Az IBM szerint az ilyen megoldások már napokat másodpercekre csökkentették a visszahívási időkben pilóta projektek során.

Gyors fejlődést tapasztalunk a smart szerződések használatában is a megfelelés és a kifizetések automatizálásában. A szabályozási követelmények és kereskedelmi feltételek közvetlen kódolásával a főkönyvbe a cégek csak akkor indíthatnak akciókat — például vámkezelést vagy beszállítói kifizetéseket —, ha az előre meghatározott feltételek teljesülnek. Ez nemcsak a működést egyszerűsíti, hanem csökkenti a viták és az adminisztratív túlterheltséget is. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re a nagy gyártók több mint 30%-a legalább egy blockchain-alapú projektet fog termelni, a smart szerződések pedig kulcsfontosságú mozgatórugói ennek.

Hosszú távon a megosztott főkönyvi megoldások új üzleti modellek kialakítását segíthetik elő, amelyek a data sharing és ökoszisztéma együttműködésének középpontjában állnak. Ahogy a interoperabilitási normák éretté válnak, a vállalatok biztonságosan oszthatják meg a nyomon követési adatokat partnerekkel, szabályozókkal és még végfelhasználókkal is, értéket szabadítva fel a fokozott bizalom és hatékonyság révén. A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint a széleskörű elfogadás akár 5%-kal csökkentheti a globális ellátási lánc költségeit, és a következő évtizedben 15%-kal növelheti a kereskedelmi volument (Világgazdasági Fórum).

Összefoglalva, a megosztott főkönyvi megoldások jövőbeli kilátásai az ellátási lánc nyomon követésében a gyors technológiai integráció, a kibővült használati esetek és az iparági hatások transzformálásának potenciáljával vannak jelezve. Ahogy ezek a rendszerek egyre inkább skálázhatóvá és interoperábilissá válnak, szerepük a rugalmas, átlátható és hatékony ellátási láncok lehetővé tételében csak még erősebbé válik.